Adatbázis-kezelés szempontjából az űrlapok jelentik a kapcsolatot a felhasználó és az adatbázis között. Az űrlapok mindig táblán vagy lekérdezésen alapulnak, vagyis tartalmi elemeit egy tábla vagy egy lekérdezés
rekordjai adják. Elkészítésében nagy szerepet játszanak az egyes formai elemek elhelyezése, igazítása, méretezése. Ezen oknál fogva elkészítéséhez javasolt a varázsló használata, mely bizonyos szintig automatizálja az űrlap létrehozását. Tekintsük át most ezeket.
1. Váltsuk át az adatbázisablakban az "Űrlapok" objektumra
2. Válasszuk az Űrlap létrehozása varázsló segítségével lehetőséget
3. Meg kell határoznunk az űrlap adatforrását. Ez, mint ahogyan az előzőekben említettem lehet az adatbázis valamely táblája, de lehet egy már létező adott néven elmentett lekérdezés is.
Ha azonban még nincs kész a lekérdezés az Access ezt is létrehozza. Ilyenkor nincs más dolgunk, mint egyenként kiválasztom a táblákat és azon belül azokat a mezőket, amelyeket szerepeltetni szeretnék az űrlapon. A korábban definiált kapcsolatoknak megfelelően létrehozza a lekérdezést, azonban ez nem lesz megtalálható a lekérdezések között, hanem az űrlap egyik tulajdonságaként tárolódik. Ha kiválasztottuk a szükséges mezőket tovább gombbal menjünk a következő lépésre.
4. Ki kell választanunk az űrlap szerkezetét. Ezeknek mindössze az egyes alkotóelemek elhelyezésében van szerepe, azonban szeretném felhívni a figyelmet "kimutatás", vagy a "kimutatás diagram" típusú űrlapra. Ez a két utóbbi űrlap szerkezet elsősorban a szemléltetés szolgálja, mely bizonyos esetekben hasznos lehet (pl. hiányzások megjelenítése egy grafikonon heti bontásban).

5. Utolsó lépés, kérdés
az űrlapunk stílusára vonatkozik.
Igen jól sejtjük, hogy teljesen mindegy melyiket választjuk.

6. Végül már csak egy nevet kell adni az űrlapunknak és dönteni abban a kérdésben, hogy milyen nézetben nyíljon meg űrlapunk.

Az űrlap elkészítésével eddig nem sok dolgunk volt. Ahhoz, hogy a saját elképzeléseinknek megfelelő legyen űrlapunk, a legtöbb esetben további formázásra van szükség. Ehhez nyissuk meg az űrlapot "Tervező" nézetben.

Mint ahogyan azt a képen is láthatjuk, az űrlapok három részből épülnek fel, űrlapfej, törzs illetve űrlapláb. Bármelyik szekcióban elhelyezhetünk, úgynevezett
vezérlő elemeket. Ezek lehetnek passzívak, mint például egy felirat vagy más néven címke és lehetnek aktívak - vagyis olyanok, melyek az értéküket akár az adatbázisunkból is vehetik -, mint például a beviteli mező. Egy új aktív vezérlőelem kihelyezése általában azzal jár, hogy egy felirat is párosul mellé, azzal a céllal, hogy űrlapunkon megnevezze, egyértelművé tegye, hogy a vezérlőelem, milyen információt mutat. Az egyes vezérlőelemek kihelyezésénél fontos szerepet játszik az, hogy hova helyezzük őket. A későbbiekben nézünk rá egy példát a jelentéseknél.
Most azonban helyezzünk el két vezérlőelemet az új űrlapunkon. Legyen ez egy egyszerű felirat az űrlapunk tetején és egy olyan mező, amely mindig az aktuális dátumot mutatja. Az előbbit az űrlapfejbe, az utóbbit az űrlaplábba tesszük, hogy az adatforrás minden
rekordjára láthatóak legyenek. A végeredményt mutatja a következő kép.

1. Ehhez először meg kell növelnünk mind az űrlapfej, mind az űrlapláb méretét. Ezt az objektum (űrlapfej, űrlapláb) alsó részére pozícionálva, fogd és vidd módszerrel tehetjük meg.
2. Ezt követően szükségünk lesz az eszközkészletre, melyet az eszköztár megfelelő gombjára kattintva lehet ki és bekapcsolni (tervező nézetben alapértelmezésben be van kapcsolva).
3. Keressük meg a felirat nevű gombot, majd kiválasztva azt kattintsunk az űrlapfej területére.
4. Gépeljük be a kívánt szöveget, a példánkban ez a "Hallgatók" karaktersorozat.
5. Végül eszköztárunk segítségével tetszőlegesen formázhatjuk.
6. A dátum elhelyezése még talán ennél is egyszerűbb. Válasszuk a "Beszúrás" menü "Dátum és idő" menüpontját. A megjelenő ablakban legyen kipipálva a "Dátum hozzávétele", azonban az "Idő hozzávétele" ne (kivéve ha az idő is be szeretnénk szúrni).
7. Nyugtázás után beszúrja a dátumot, azonban nem a megfelelő helyre, hiszen mi az űrlaplábba szántuk. Semmi gond, hiszen a vágólap segítségével könnyen áthelyezhetjük (kijelölöm, CTRL+X, rákattintok az űrlaplábra, CTRL+V).
Ha készen vagyunk, akkor tervező nézetben valami ilyesmit kell látnunk.
Ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a dátum beszúrása több újdonságot is eredményezett. Először is ez nem felirat, hanem úgynevezett "beviteli mező". A másik újdonság, hogy az értékét nem konstanssal határozta meg, hanem a Date() függvényt szúrta be, mely mindig az aktuális dátumot generálja.
Következő lecke: Jelentések